Ma ismét egy életre szóló jelet varrattam a bőrömbe. Ez így leírva elég súlyosnak tűnik, de valójában megintcsak nagyon boldog vagyok, és gyönyörű, és imádom. Mint ahogy a másik szépséget is a hátamon. Nem tudom, mikor fog bejönni amit mindenki jósol, hogy megbánom, meg utálni fogom. Egyelőre rendkívül különlegesnek érzem magam tőlük, és akarok még egy harmadikat is, de több okból is pár évvel későbbre halasztom a dolgot. Az egyik anya reakciója, a másik a hely érzékenysége (derék) a harmadik meg az, hogy nem találok sehol megfelelő képet^^
Több ember egybehangzó véleménye szerint hülye vagyok az agyamra. Szerintem ez szép, esztétikus, és különleges dolog, és ahogy anyu mondta, lehet élni nélküle, de minek, ha vele is lehet? :)
Hát szóval így néz ki a jobb bokám, most és mindörökké hirdeti sárkányimádatomat, és mégegyszer nagyon köszönöm Tominak a rám szentelt idejét, és a gyönyörű munkáját.
Mindent összevetve nagyon jó volt ez a nap, és Mai-chanomnak is ezer köszönet, hogy elszoríthattam a kezében a vérkeringést (mert fájt no, azt meg kell hagyni) és hogy elvonta a figyelmemet xP
2009. június 2., kedd
Ryuu kanji ^____^
Bejegyezte: le miserable ~ saya ~ moonchild dátum: 19:55 3 megjegyzés
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)