Asszem akkor a péntekkel kezdeném, bár már vasárnap van. Mai-chan eljött hozzánk, végre bemutathattam otthon... és anya szeme előtt változott át szolíd barna hajú leánykából magenta (ciklámen) hajúvá... még mindig nem olyan élénk mint hide hajazata volt, de megtévesztő a hasonlóság xD
A hajfestés nem volt egyszerű, főként a szőkítéssel szenvedünk meg, mert három turnusban kellett lemosni, hogy amíg a tetejét festem, az alját ne szívja ki tejfölszőkére xD Ráadásul a fürdőszoba se egy fodrásszalon, szóval a kényelem nem volt épp 5 csillagos, de a végeredmény magáért beszél^^ Ja, persze a fürdőszoba is rószaszín lett. De nem baj, kell egy kis változatosság xD
A szombati napunk elég rosszul kezdődött, eggyel későbbi vonattal értünk föl BPre, mert Kecskeméten le lettünk szállítva... Mai nem találta a diákigazolványát, a kalauz meg szívózott... hát én nem igazán értem a dolgot, velem is előfordult már hogy otthon felejtettem de emiatt nem szállíthatnának le elméletileg, mondta is a MÁVos csávó aki egy kabinban ült velünk... de jobban jártunk így, mert tényleg otthon volt Mai diákja meg minden egyéb irata is és el tudtunk érte menni^^
Aztán BP-n már zökkenőmentesen ment minden, a Kék Yukba is bejutottunk viszonylag időben, az együttes se késett sokat, és amikor színpadra léptek, eluralkodott az eufória meg a közhisztéria xD
Először bepakoltak egy üveg Jack Danielst, valami fehérbort meg fehér műanyagpoharakban valamit, nameg dobozos sört, csak aztán jöttek ki az este sztárjai, hát igen pia nélkül egy lépést se xD Ez meg is látszott a fejükön elég rendesen...
Pata beimbolyott pálcikalábain, mi meg el se akartuk hinni amit látunk. Hihetetlen hogy egy ember ilyen vékony legyen. Azonosíthatatlan színű tipikusan Patás inget viselt, kilógó mellszőrzete még horrorisztikusabbá tette a látványt, de mi számítottunk erre xD Pata egy legenda, és a legendák kinézetét nem kritizáljuk. De az a trapéznadrág amit már évtizedek óta hord, meg a magas sarkú cipő... igazából az egész emberen egy olyan dolgot nem tudtam fölfedezni, ami előnyös lett volna xD A táskák a szeme alatt a régiek, a Zámbó Jimmy frizura szintúgy, de szerencsére a gitártudás is, és ezért szeretjük^^ Meg mert olyan aranyos^^
Tetsu se volt valami vastag, és a hatást csak fokozta az összeaszott takarítónő-feje, a hidrogénfehér haja meg a hónaljig fölhúzott piros melegítőnadrágja... hogy lehet minden Tetsu ilyen ízléstelen? xD
Die volt viszont az, akinek jól állt a hidrogénszőke haj, ráadásul még emberi formája is volt, és megállapítottuk miután kb. fél lépésnyire tőlünk kezdett el majomkodni a nyakába akasztott szintetizátorral, hogy jó puha a bőr a lábán xD Ami miatt totálisan fangörl lettem, hogy elképesztő módon hasonlít hidére. Ha csinálnának róla egy életrajzi filmet, tutira ő lenne a főszereplő. Ugyanolyan békafejeket vágott be, mint hide a koncerteken, csak a különbség az hogy azt már soha nem fogom élőben látni. És baromi hiperaktív volt, ha nem volt semmi dolga (mert nem minden számban volt olyan intenzíven jelen a szintetizátor) akkor is ott pattogott. Sőt egyszer énekelt is torzított mikrofonba, az a szám tetszett a legjobban. És ha nem hallucináltam, ránk is vigyorgott párszor... amikor az alsógatyáját mutogatta akkor egészen biztosan xD Hülye állat... egyszer el is tűnt nadrágot cserélni xD
Michiaki is felénk vigyorintott egy párszor, bár ne tette volna... az a fogsor semmihez sem hasonlítható, leginkább egy ló és egy pocok keresztezéséből születhetnek ilyen fejek... Ő volt a Men in Black, fekete köpeny, hozzá vagy 2 méter magas, egész ijesztő lett volna ha nem lett volna ő is ilyen ropiember... bár a vigyorától megriadtam néha xD És őt is sikeresen össze tudtuk taperolni amikor majdnem beesett közénk. Addigra már kigombolta az ingjét/köpenyét/valamijét, szép horpadt mellkasa van xD
Azt hittem, ilyen törékeny jószágokra több securitys vigyáz, de ezek szerint nem fogták föl, hogy hol is vannak :P
A koncert végén dörömböltünk meg visítoztunk egy ideig mire Die vissza jött, hihetetlenül cukin mosolyogva és közölte hogy fényképet akar csinálni velünk a blogjába, de sajnos a közönség jobb felére ült be, mi meg a bal felén voltunk -_-
Aztán a többiek is odamásztak szép sorban, de Patán például nagyon látszott hogy már azt sem tudja, hogy hol van xD
Az autogramosztás is nagyon jó volt, azt hittem csak aláfirkantják a papírunkat aztán mehetünk, de egy kézfogással és egy mosollyal is megajándékoztak minket. És ez nagyon kedves volt mert nekik nem nagy dolog, de tudják, hogy a rajongóknak mekkora örömöt okoz, mégse képes rá minden sztár.. sőt elég kevesen. Talán azért van mert ők nem akkora sztárok. Bár Pata azért igen, meg Die is mégiscsak a Spread Beaver tagja volt...
Aztán ennyi volt, jöttünk haza, illetve hát tesómékhoz ami mostantól egy hónapig az otthonom^^ Mivel nagyon fel voltunk pörögve még megnéztük az X koncert végét amit a vonaton nem sikerült (mert azért ott is elfoglaltuk magunkat) de azt se teljesen mert Mai az Art of Lifenál bealudt mert azt hitte fél órás lesz. De Yoshiki elég gyorsan bekattant úgyhogy 2 perc alatt lezavarták xDDD Aztán a koncertnek azzal van vége hogy beesik a dobfelszerelése közé, úgy kaparják össze a háttéremberek. De szó szerint. Elég ijesztő, nem tudom minek szenved még ha már itt tart az egészsége. Vagy csak a műsor része az is hogy a frászt hozzuk a rajongókra... T_T
Azt, hogy Mai elaludt úgy tudtam leszűrni, hogy megszólaltam hogy "Heath épp vetkőzik" de meg se mozdult... ez biztos jele annak hogy elaludt, vagy meghalt xD De szerencsére csak az előbbi történt.
Ma reggel kipihenten ébredtünk, aztán pár óra semmittevés meg egy kis táncszőnyegezés után kikísértem Mait a vonathoz. És még mindig próbálom kiheverni a koncert fáradalmait. De leginkább az élményt, hogy kezet foghattam japán egyik legnagyobb legendájával (is). :)
És hiába volt a tegnapi nap Patasztikus, meg kell emlékeznünk arról is, hogy ma 10 éve halt meg Kami-sama, a visual kei történetének egyik legnagyobb dobosa... nyugodjon békében T_T
Edit: Ra:IN koncertről, meg a mi fejünkről is lesznek képek, ha valaha átérnek^^
2009. június 21., vasárnap
Viszontagságos hajfestés + Ra:IN koncert + Kami gyásznap
Bejegyezte: le miserable ~ saya ~ moonchild dátum: 19:32
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Istenem. Olyan kibaszott mérges vagyok. MI A FSZÉRT MENTÜNK EL AUTOGRAMM OSZTÁS UTÁN??? Lehetett közös képet csinálni *hozza a törülközöt meg a konyhakést* mindjárt bőgünk Szilvimmel istenem xD
De am tökjót röhögtem a leírásainkon oyan szépen jellemeztük őket hogy az csak na xD
De XD ez a bealudtam XD isten de szégyenlem magam xD
Kamiról meg nemmondok semmit mert nemtom szavakba önteni < / 3
Saya életfilozófia: ne azon sírj amiről lemaradtál, annak örülj amin részt vehettél :P már úgyis mindegy^^
Semmi gáz amúgy énis majdnem bealudtam már, nade pont az Art of Life-nál?? *blogcíme felé pislong* xD
Megjegyzés küldése